2019-2.1.11-TÉT-2020-00135

2019-2.1.11-TÉT-2020-00135

Újszerű takarmány kiegészítők keresése és alkalmazásának lehetőségei a toktenyésztésben

A projekt azonosító száma:

2019-2.1.11-TÉT-2020-00135

Kedvezményezett neve:

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A projekt címe:

Újszerű takarmány kiegészítők keresése és alkalmazásának lehetőségei a toktenyésztésben

A szerződött támogatási összeg:

1 987 000 Ft

A támogatás mértéke:

100%

A projekt kezdete:

2022. 01. 01.

A projekt befejezési dátuma:

2023. 12. 31.

A projekt tartalmának bemutatása:

Az akvakultúra ágazat termelése 2000 óta évente átlagosan 5,7 %-kal emelkedett a halak esetében, miközben 2000 és 2017 között a haltakarmány gyártó szektor háromszorosára növekedett (Tacon, 2020). Az akvakultúrában alkalmazott takarmányokban hagyományosan használt halliszt, valamint halolaj részaránya a növekvő igény, a magas ár és a bizonytalan hozzáférhetőség miatt folyamatosan csökken, ami az alternatív fehérje- és olajforrások széleskörű kutatásához vezetett az elmúlt évtizedekben (Tacon és Metian, 2008). A takarmányipar már eddig is jelentős előre lépéseket tett az alacsonyabb árú, helyben termelt, fenntartható takarmányösszetevők alkalmazása terén. Az olyan új takarmány-összetevők kutatása és fejlesztése, mint egyes gabonafélék, rovarfélék, algák vagy egysejtű fehérjék (SCP) egyre nagyobb méretet ölt és végül alkalmazásuk költséghatékonnyá válik (McNavin, 2020). Az alternatív összetevők felhasználása csökkentheti a takarmány-alapanyagokért folytatott versenyt az akvakultúra és a többi állattenyésztési ágazat között. Ugyanakkor az olyan takarmánykiegészítők, amelyek enyhítik az egyes takarmány-összetevők minőségbeli különbségeit, csökkentik az antinutritív anyagok kedvezőtlen hatását és erősítik az immunrendszert, hozzáadott értéket képviselnek és kulcsfontosságúak a nevelőtápok piacán (Ringo és mtsai., 2012; Vallejos-Vidal és mtsai., 2016). A haltermelés egyre intenzívebbé válása számos gazdasági halfaj immunrendszerét és egészségét teszi próbára, miközben a gazdálkodók (és közvetve a haltakarmány gyártók) olyan gyakorlati megoldásokat keresnek, melyek növelik az állományuk betegség-ellenálló képességét. A betegségek megelőzésére általában antibiotikumokat és vakcinákat használnak, ezek alkalmazásának azonban komoly korlátai vannak. Az antibiotikumok egészségre káros maradékai felhalmozódhatnak a halhúsban és a vízi környezetben, a vakcinák alkalmazása pedig idő- és munkaigényes eljárás, ráadásul egy oltóanyag csak egy vagy néhány kórokozó ellen hatásos. Ebből kifolyólag előtérbe került a természetes immunválaszt erősítő anyagok használata. Miközben számos olyan vegyületet ismerünk már, melyek immunerősítő hatása bizonyított a vízi állatoknál, szükség van további természetes immunerősítők keresésére is (Huyben és Glencross 2020). A legismertebb és bizonyított hatású vegyület a ß 1-3-glukán, de az antioxidáns vitaminok (C, E és karotenoidok) szerepe is bizonyított. Az algák (mikroalgák és cianobaktériumok) tartalmazzák ezeket a vegyületeket és hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakban is gazdagok, melyeknek szintén kiemelt szerepe van a halak védekezési mechanizmusában, egészség megőrzésében. A halliszt és halolaj kiváltására is alkalmasak, sőt használatuk számos más előnyös hatással is járhat. Kedvező hatással vannak a növekedésre annak köszönhetően, hogy az izomzatban megnövekszik a triglicerid és fehérje depozicíó, csökkentik a környezet nitrogén terhelését, továbbá jobb húsminőséget eredményeznek (Becker, 2004). Ezen felül az algafélék számos környezeti feltétel mellett termelhetőek és nem függenek a tengeri halászattól (Hemaiswarya és mtsai., 2011). A szkvalén egy többszörösen telítetlen szénhidrogén, mely szintén fokozza az immunitást, baktericid, gyulladás csökkentő hatású. Egyedülálló képessége van a sejtek regenerálására, erős antioxidáns hatású. Fő forrása a cápa máj, de már különböző növényekből (például amaránt, olíva stb.) is sikerült kivonni, mely lehetővé tette széleskörű hasznosítását. Elsősorban a kozmetikai ipar kedvelt alapanyaga, de a humán- és állatgyógyászatban is egyre nagyobb a jelentősége. Az amaránt (Amaranthus cruentus) mag kb. 15 % fehérjetartalommal rendelkezik, aminosav tartalma kiegyensúlyozott, magas lizin tartalma vonzó fehérjeforrássá teszi (Pedersen és mtsai., 1987). Az amaránt lisztben kémiai elemzések alapján alacsony az antinutritív szaponin és fitinsav szintje (Escuerdo és mtsai., 2004). Az amaránt fajok jelentős mennyiségben tartalmaznak szkavalént, mely halakra gyakorolt hatása alig ismert.
A projekt keretében amaránt liszt bekeveréséhez receptúrát tervezünk, valamint több tápkészítési technológiát tervezünk kidolgozni, vagyis úgy a nedves alga biomassza, mint a szárított alapanyag bekeverésére eljárásokat fejlesztünk. Célunk olyan tápszemcse létrehozása, melynek fizikai tulajdonságai, mint keménység, sűrűség, vízstabilitás, megfelel a gyakorlati igényeknek, valamint tartalmazza a kívánt immunstimuláló hatóanyagokat. Az etetési kísérletekben különböző algadózisokat és etetési időket állítunk be. Vizsgáljuk ezeknek a haltápoknak a halak növekedésére, takarmányhasznosítására, természetes immunválaszára és bakteriális fertőzéssel szembeni ellenálló-képességére gyakorolt hatását. Meghatározzuk a leghatékonyabb dózist és etetési időt a kecsege esetében. A projekt során olyan speciális tápot(-kat) tervezünk létrehozni, mely kedvező beltartalmának és bioaktív komponenseinek eredményeként az intenzív haltenyésztés gyógyhatású készítménye tud lenni.