K128874

A projekt tartalmának bemutatása:

Magyarországon a csonthéjas gyümölcsfáknak (cseresznye, meggy, kajszi, szilva) különleges fajtái találhatók meg. A nemesítők egyre jobb (betegségeknek ellenálló, kiváló beltartalmú) fajtákat szeretnének előállítani, de a nemesítés lassú és költséges folyamat. Lehetőség van azonban olyan DNS-alapú vizsgálatokra, melyekkel a nemesítés költsége jelentősen csökkenthető. Pályázatunkban ilyen vizsgálatok hatékonyságát kívánjuk ellenőrizni és új vizsgálatokat kidolgozni több hasznos tulajdonságra (pl. öntermékenyülés, érésidő). Kutatócsoportunk az elmúlt években elsőként tárta fel, hogy a kajszi öntermékenyülését egy ún. transzpozon okozza, egy olyan DNS-szakasz, ami képes a kromoszómáról kivágódni, és akár egy másik kromoszómára átugorva, oda beékelődni. Ennek az ugráló génnek a minél alaposabb megismerése további utakat nyithat a csonthéjas gyümölcsfák genetikai megismerésének és nemesítésének elősegítésében. Megvizsgáljuk, hogy a transzpozon hatást gyakorol-e a gyümölcsfa többi tulajdonságát meghatározó gén kifejeződésére. A transzpozon számos példányát találtuk meg az őszibarack kromoszómáin, de nem tudjuk, hogy egy többszörös kromoszómakészlettel rendelkező (poliploid) faj esetében, például az európai szilvánál, hogyan rendeződnek el ezek a transzpozonok. Ennek megismerésére egy, a szintén poliploid búza esetében használt molekuláris citogenetikai technikát alakítunk át úgy, hogy szilva vizsgálatára is alkalmas legyen. Ezzel szeretnénk a szilva máig vitatott eredetére vonatkozóan értékes információkat gyűjteni, valamint a szilva jövőbeni genomszekvenálását megalapozni, mellyel még alaposabban megismerhető lenne a gazdaságilag fontos tulajdonságok genetikai háttere.